~ Trixie World ~
Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.

A zongorista

2018.02.20. 16:34, Trixie

Leült a székre és felnyitotta a zongora fedelét. Egy szót sem szólt, csak ült ott, mozdulatlanul, akár egy árnyék. Szeméből valami furcsa remegés tükröződött, ahogy ránézett a billentyűkre. Valami régmúlt érzelem, amivel talán ő sem volt tisztában. A zongora volt a megmentője, az őrzője, a kedvese. A régi dallamokból, amiket játszott, csak úgy sugárzott az érzelem, a billentyűk és a húrok találkozásából valódi szerelem szövődött, ami átjárta az egész helyiséget, mint a lágy, hajnali nyári szellő, ami virágillattal és élettel tölti meg a szobát. És érzésekkel, amiket csak ő ismer, amikről csak ő tudja, hogy legbelül mit rejtenek. Most azonban ez semmivé lett. A keze remegett, ahogy a hangszer fölé emelte. Jobb tenyerét a billentyűkre helyezte, de annyira óvatosan, hogy ne nyomja le őket. S valójában nem is tudta volna lenyomni. Nem izzott már benne az a tűz, ami elég erőt adott volna ahhoz, hogy újra megszólaltassa. Így ült még a zongora előtt, sok-sok percig, majd az utolsó pillantásnál, ahogy lehunyta, majd újra felnyitotta szemét, egy könnycsepp gördült le némán, szótlanul, mintha ott sem lett volna. Megpróbált úgy végigfutni arcán, hogy senki ne vegye észre. Lassan lecsukta a zongora tetejét, felállt és az ablakhoz sétált. Lépései egyre nehezebbé váltak és úgy süppedtek bele a talajba, hogy már szinte elveszett benne. Mint a futóhomok, ahogy bekebelezi áldozatát, úgy rohanták meg őt is az emlékek. A hűs ablaküveg nyújtott valamennyi megnyugvást, ahogy hozzáérintette a billentyűktől felforrósodott ujjait, de ez is éppoly hamar illant tova, ahogy a könnycsepp tűnt el az arcáról. Kívülről senki sem látta. De ő belül minden egyes pillanatban érezte.

Álmaimban

2018.02.19. 16:50, Trixie

Ott állunk a tengerparton. Lábunk alatt puhára kopik a szemcsés homok. A hajamba belefúj a szél, összekócolja. A vékony szálak sálként tekerednek körbe a nyakamon, és én nem nyúlok hozzá, nem igazítom meg. Csak hagyom, hogy a természet olyanná rendezze, amilyennek szeretné. Pont úgy, mint a partot. Megszorítod a kezem. Érzem a szíved lüktetését, érzem a benned rejlő erőt, ami éppen kitörni készül. Nem nézek rád, de tudom, hogy ajkad mosolyra húzódik. Beleképzeljük magunkat a naplementébe. Arcunkat lágy szellő simogatja. Bár nyár van, a levegő hűvös. Ez itt mindig így van. A tenger az oka - éppen úgy, ahogy a párának is. Emiatt a hajam folyton göndör és kócos, amin a szél sem segít különösebben. Most felém fordulsz. Elveszek a tekintetedben. Hatalmas, barna szemeidet sűrű, fekte szempillák övezik. Mély, sokatmondó, száz és száz titkot rejt, és még annál is több bánatot, ám mára már ugyanennyi örömöt is. Csak nézem, de egy szót sem szólok. Nem is kell, hisz úgyis tudom. Lágyan mosolygok, kedvesen, de a szívem közben úgy zakatol, hogy a fülemben érzem a dobbanás hangjait. Elengeded a kezem, de nem azért, hogy elmenj. Azért, hogy félrehúzhasd azt a rakoncátlan hajtincset, amit keresztülsodort arcomon a szél. Óvatosan megfogod és a fülem mögé túrod, majd lágyan végigsimítod az arcomat. Belebújok a tenyeredbe, éppen úgy, mint a kiscicák. Az ujjaid pajzsként védenek a külvilág sötét oldalától. Csak te vagy, a naplemente és a tenger hullámainak hangja, ahogy folyton folyvást nekiverődnek a szikláknak. Csak állunk, nézünk egymás szemébe, majd szépen lassan elveszünk egymásban.

Köszönöm

2018.02.14. 11:10, Trixie

Engem rettenetesen meg tud viselni az, amikor embereket, állatokat szenvedni látok. Hihetetlenül össze tud szorulni a szívem és akaratlanul is elkezdenek folyni a könnyek az arcomon, amikor a földön fekve hajléktalanokat látok, amikor arra gondolok, hogy ezeket az embereket egy hajszál választja el attól, hogy éjszakánként halálra fagyjanak, hogy éheznek, hogy magányosak, hogy senki sincs melletük, aki segítő kezet nyújtana. Persze, ez nem igaz, hiszen számtalan szervezet van, aki rendszeresen adományoz rászorulóknak ételt, ruhát, de sajnos, ez még nem elég.

Mindezek mellé - talán saját magam kínzására, talán csak azért, mert érdekel és mert a tanulmányaimhoz is fontos - mindig rá szoktam akadni cikkekre, blogokra, ahol az emberek a betegségeik mély bugyraiba vezetnek be. Ma például a veseproblémák és a művese került terítékre. Egészen megdöbbentő: az ember bele sem gondol, hogy milyen rettenetesen nagy szerencséje van az életben, amíg egy beteg emberrel le nem ül beszélgetni, aki elmondja neki, hogy vese nélkül nincs vizelete, hogy szigorú diétát kell tartania a felgyülemlő méreganyagok miatt, hogy maximum fél liter vizet ihat meg naponta, hogy nem ehet meg nyugodtan egy banánt a kálium szint miatt és hogy vagy katétert helyeznek a hasába vagy a vénáit szúrják 2-3 naponta. Egyrészt rettentően felnézek azokra a személyekre, akik ilyen kitartóak és erősek, másrészt elrémiszt a tudat, hogy én is bármikor ébredhetek arra, hogy nem kapok levegőt, hogy leállt a vesém, hogy daganatos vagyok és még sorolhatnám. Hiszen mi véd meg bennünket? A szívünket, a májunkat, a tüdőnket, az ereinket csak egy vékony bőrréteg zárja el a külvilágtól, testünk pedig annyira összetett, hogy akár egyetlen hiba is lehet végzetes. Az autoimmun betegségeknél lényegében a saját szervezetünk fordul ellenünk és lát bizonyos szerveket idegennek, így megpróbálja azokat kilökni a testünkből. A daganatos betegségek is szintén ide sorolandóak: naponta többszáz selejtes, daganatos sejt pusztul el bennünk, mert a szervezetünk érzékeli, hogy baj van velük. Na, amikor ez a funkció csődöt mond, akkor szaporodnak el a beteg sejtek. Ilyen védtelenek vagyunk valójában.

Persze nem akarok ilyen mély szakadékokba ereszkedni, csak valahogy mindig félelemmel tölt el ez a téma, és az, hogy mi, emberek, mennyire magától értetődőnek vesszük azt, hogy létezünk. Eszem ágában sincs egyébként olyan dolgokba belemenni, hogy "sírsz hogy nem tudod megvenni ezt a cipőt, pedig másnak lába sincs". Úgy gondolom, ez a ló túloldala. De azon azért érdemes néhanapján elgondolkodni, hogy azért mégiscsak jó - a rossz napok ellenére is -, hogy bármikor megihatsz 3 liter limonádét, hogy annyi banánt ehetsz, amennyit csak szeretnél és mindezek mellé még aludnod is van hol!

Én azt hiszem, hálát adok most mindenért, ami körülvesz engem. A jó és a rossz dolgokért is, hiszen mindkettő az élet része. Az egyik örömöt okoz, a másik tanít. És ha már itt jártál és elolvastad ezt, kérlek, tégy te is így. Csak örülj! És szeress! És légy boldog!

Mindig az első lépés a legnehezebb

2018.02.13. 13:34, Trixie

Mindig az első lépés a legnehezebb. Utána, ha jól döntöttél, visz a lábad előre. És az élet ugyan folyamatosan előhozakodik buktatókkal, de ha visz a lendület, nem lehet baj. Megbotlasz, meginogsz. Talán térdre is esel. De amíg menni akarsz, addig menni is fogsz. Ez az, ami igazán becsülendő. Az, hogy bármennyire is rossz volt valamikor régen - vagy tán nem is olyan régen -, nem adod fel. Nincs, ami visszatartson abban, amit célodul tűztél ki. Amiért küzdesz, amiért mész előre. Mi ez, ha nem az igazi erő?

Olyan büszke vagyok rád. Ugyanakkor pedig olyan szomorú is. Mert látom azt a rengeteg szenvedést, amin átmentél. Látom, hogy hányszor estél el, hogy hányszor törtél össze, hogy hányszor roppant meg a szíved. Itt van előttem minden sebhelyed és repedésed. Megszakad a szívem, ha csak rá gondolok. Mennyi kín, mennyi őrlődés a fogaskerekek, a helyes és a helytelen, a megszokott rossz és a valódi, de nehezen elérhető öröm között. A bizalom elvesztése, majd annak teljes hiánya. És ezek után Te még mindig hittél a jóban. De ha igazán nem is hittél, mégis úgy tettél, s lám, el is jött. Bár küzdeni kellett, hogy valóban elhidd, hogy nem csak délibáb, hogy nem csak álomkép, hanem valóság. De Te sosem adtad fel. Én pedig mindeközben igyekeztem a saját szívemből és lelkemből kötött fonálból ruhát adni a szívedre, ami minden próbálkozásnál megremegett, elbújt. Félt. Nem is csoda. Én is rettegtem. De egyikünk sem adta fel. A Te szívedre felkerült a ruha, mely nem engedi többé, hogy baja essen. Az én szívem pedig örül, hogy meggyógyíthat.

Neked

2018.02.06. 13:34, Trixie

Minden nap üresen kelek fel. Nem talállak sem téged, sem saját magamat. Elvesztem. A szemedbe, a szívedbe, a lelkedbe vesztem, azokat pedig jó messzire vitted tőlem. A távolság köztünk valójában hangyányi, s mégis tengernyi - szó szerint. És én úgy érzem, nem bírom. Nem bírom így másfél évig. Tudtad, hogy idén 5 vagy 6 kötelező szabadnapunk lesz? Mert nem dolgozzuk le a szombatokat. Tudod, hogy ez mit jelent? A szabadságaim száma 4 hétről 3-ra csökken. Nem tudok kimenni hozzád, csak egyszer. Vagy kétszer, de akkor csak 1-1 hétre. Ez pedig nekem nem elég. Felmondok! Hangzik a fejemben a gondolat. De akkor a köztes időben se pénzem, se olyan feladatom nem lesz, ami lekötné a gondolataimat. Már nem, mintha nagyon tudnék koncentrálni. És, hogy mi lesz így? Másfél évig összesen három-négyszer foglak látni. Összesen ennyiszer szoríthatlak magamhoz. Nem hangzik soknak ez a másfél év, talán ki is nevetnek az emberek, talán még te is kimosolyogsz. De én úgy érzem, hogy egészen egyszerűen nem bírom addig. És a legrosszabb, hogy ezt nem mondhatom el neked, hiszen éppen miattunk mentél el, kettőnkért küzdesz, és neked is megvan a saját magad harca a mindennapok során. Erősnek kell lennem. De mégis úgy feszít itt belül. Szörnyű, hogy lehet valakihez ennyire, így ragaszkodni. Hogy mint egy kiskutya, nyüszítve várom, hogy legalább az orromhoz hozzáérj az ujjaddal. Szánalmas vagyok, s mégsem. Egyszerűen szeretlek.

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
Welcome To My World

https://popcultureanthropology.files.wordpress.com/2015/10/tattooed-women-wallpaper-16.jpg

"Én én vagyok. Se több, se kevesebb. Őrült, esőben mezítláb táncolós, felhők felett repülős, mindent és mindenkit szeretős. Örömet lelek minden szépben, elolvadok a zenében, hol izzó lávaként, hol hunyorgó parázsként. Fákat ölelgetek, állatokat szeretgetek, csodálok mindent mi él vagy élt. Téged is. Mert mersz ember lenni, vagy azért, mert nem. Mert mersz szeretni, vagy azért, mert nem. Engem kevesen értenek, de aki igen, az talán már érti, hogy mit jelent szeretni."

 Home || Log in

 
Whispers
http://evangelicalfocus.com/upload/imagenes/59d3a5d66b35e_anniespratt630.jpg

 
 

CSS Codes


MARGOT ROBBIE MAGYARORSZÁG - ÉRTESÜLJ ELSÕ KÉZBÕL AZ OSCAR JELÖLT SZÍNÉSZNÕVEL KAPCSOLATOS HÍREKRÕL - MARGOT ROBBIE MO    *****    Újra elindult a Hungarian Super Mario Fan Club! Hírek, cikkek, érdekességek a Super Mario világából.    *****    Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha kíváncsi vagy.Katt ide, ha    *****    A Sortilegio sztárjainak új közös mexikói sorozata! Ha te is imádod Ana Brenda Contrerast és David Zepedat nézz be!    *****    Te is próbálsz bevételre szert tenni a portálodon? Lehet, hogy nem jelennek meg a hirdetéseid? Ne ess el a bevételedtõl!    *****    Avon vásárló vagy de unod, hogy a tanácsadód várat állandóan? Esetleg eltûnt? Az Õ kedvezményeit inkább te vlltanád be??    *****    Kérlek segítsd egyesületünk munkáját az adód 1%-kal. Nézd meg a rendezvényeinket is. 2018. március 24.-én várunk!    *****    A HUN-Tv kezet nyújt: Az Élet Magazin elõadásai, köztük Asztrológia elõadásom    *****    Olvasód leszek! Nyerj 100 Kreditet! Gyere ha szeretsz Olvasni.    *****    Farmasi - Antiallergén szépségápolás, babaápolás, háztartási szerek, bio kozmetikumok    *****    Mit gondolsz a Valentin napról? Ünnepled? Felháborodsz? Ajándékozol? Posztoltál már róla? Mutasd meg!    *****    Versenyeznél? Építenél új portált? Milyen témában? Milyen nyeremény motiválna? A TE ötleteidre is kíváncsiak vagyunk!    *****    A karma megnyilvánulásai    *****    MARGOT ROBBIE HUNGARY! MARGOT ROBBIE AUSZTRÁL OSCAR JELÖLT SZÍNÉSZNÕ MAGYAR RAJONGÓI HONLAPJA! MARGOT ROBBIE HUNGARY!    *****    Lovak szerelmeseinket itt a helye! Tartozz te is közénk! KATT!KATT!KATT!MEGÉRI!KATT!KATT!KATT!    *****    Részletes személyiség és sors analízis,ajándék 3 év elõrejelzés,ingyenes konzultáció,ahol megbeszéljük a kérdéseid Katt!    *****    Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + biotérkép, 3000 Ft.Az ajándék,teljesen ingyenes konzultáció,rendeld meg KATT!    *****    Aktív videojáték honlap! Ingyen G-portál kreditek csak a készlet erejéig! Ne maradj ki te se belõle! Kattints ide! <3    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Új letölthetõ olvasmányok:28 nap varázslatban A fénytest A kulcs A titok A tizedik felismerés A lélek anatómiája A csend