~ Trixie World ~
Ha nem lenne sötét, sose látnánk a csillagokat.

Az én hazám

2018.04.12. 19:19, Trixie

Ott, hol szürkeség van, sötétség és félelem,
Ahol a madarak dalolni sem mernek.
Ahol nincs már tisztaság, becsület,
Ahol a szabadság csak egy álom, nem létezhet.

S hogy a kard fényesebb-e a láncnál?
Hogy sírod lesz-e, mi bölcsőd volt?
Hogy sújtotta-e már balszerencse elégszer,
Bűnei miatt e nemzetet?

Mit látsz, ha mélyen a szívedbe nézel?
Elégszer tépett már balsors?
Amit én látok, az keserű, vétek
Nem áldás, hanem átok.

Gyűlölet, harag, s füst a puskacsőből.
Ott, hol virágnak kéne nyílnia.
Ahol a szabadság gondolatától,
A hazafiak szíve menten megszakad.

Emberek, akik csöndben tűrik,
Ahogy a családjuk szétszakad.
Ahogy egy nemzet gyermekei könnyezve nézik,
Ahogy az országuk megroppan.

Hiába veri balsors a magyar nemzetet,
És hiába bűnhődtük meg a jövőt már előre,
A jobb kor, mit ígéretül adtak,
Hamis volt, csupán üres szavak.

Kérdem én: Meddig tűrjük még,
Hogy a nép akarata a hatalomnak mit sem ér?
Hogy, mint tankok, úgy gázolnak át az igazságon,
S teszik tönkre egész Magyarországot?

Kérdem én: Van-e még számomra hely?
Vagy behunyt szemmel és bevarrt szájjal tűrjem el,
Ahogy szülőföldemről elüldöz egy senkiházi,
Hamis, önző hatalom, mely hamis ígéretekkel kecsegtet?

Az én hazám egykor szép volt.
Virágzó földekkel, igaz reményekkel teli.
Az én hazám nagy harcosok otthona volt,
Kik nem hagyták az igazságot elvenni.

Az én hazám, az én szülőföldem,
Az én otthonom, az én reményem,
És az én csalódásom,
Ahol már nincs egyetértés és mosoly az arcokon.

Ahol csak szenvedést és gyűlöletet látok,
Ahol a szabadság már csak egy hamis gondolat.
Ahol a remény nem áldás, hanem átok.
És ahol már nem csak élni, de halni sem szabad.

Öröm

2018.03.06. 18:33, Trixie

Virágzó, illatos, szívet átjáró,
Megszelídül tőle a halál,
Meleg szempárban megbújó,
Boldogságfonál

Hömpölygő folyó a szavanna közepén,
Lüktető ér a szívben,
Tompa modulat az éjszakában.
Tavaszi napsugár a télben.

Éltető mosoly a rossz napokban,
Halkan suttogó örök mámor,
Hang a némaságban,
Lágy dallamokat játszó.

 

A zongorista

2018.02.20. 18:34, Trixie

Leült a székre és felnyitotta a zongora fedelét. Egy szót sem szólt, csak ült ott, mozdulatlanul, akár egy árnyék. Szeméből valami furcsa remegés tükröződött, ahogy ránézett a billentyűkre. Valami régmúlt érzelem, amivel talán ő sem volt tisztában. A zongora volt a megmentője, az őrzője, a kedvese. A régi dallamokból, amiket játszott, csak úgy sugárzott az érzelem, a billentyűk és a húrok találkozásából valódi szerelem szövődött, ami átjárta az egész helyiséget, mint a lágy, hajnali nyári szellő, ami virágillattal és élettel tölti meg a szobát. És érzésekkel, amiket csak ő ismer, amikről csak ő tudja, hogy legbelül mit rejtenek. Most azonban ez semmivé lett. A keze remegett, ahogy a hangszer fölé emelte. Jobb tenyerét a billentyűkre helyezte, de annyira óvatosan, hogy ne nyomja le őket. S valójában nem is tudta volna lenyomni. Nem izzott már benne az a tűz, ami elég erőt adott volna ahhoz, hogy újra megszólaltassa. Így ült még a zongora előtt, sok-sok percig, majd az utolsó pillantásnál, ahogy lehunyta, majd újra felnyitotta szemét, egy könnycsepp gördült le némán, szótlanul, mintha ott sem lett volna. Megpróbált úgy végigfutni arcán, hogy senki ne vegye észre. Lassan lecsukta a zongora tetejét, felállt és az ablakhoz sétált. Lépései egyre nehezebbé váltak és úgy süppedtek bele a talajba, hogy már szinte elveszett benne. Mint a futóhomok, ahogy bekebelezi áldozatát, úgy rohanták meg őt is az emlékek. A hűs ablaküveg nyújtott valamennyi megnyugvást, ahogy hozzáérintette a billentyűktől felforrósodott ujjait, de ez is éppoly hamar illant tova, ahogy a könnycsepp tűnt el az arcáról. Kívülről senki sem látta. De ő belül minden egyes pillanatban érezte.

Álmaimban

2018.02.19. 17:50, Trixie

Ott állunk a tengerparton. Lábunk alatt puhára kopik a szemcsés homok. A hajamba belefúj a szél, összekócolja. A vékony szálak sálként tekerednek körbe a nyakamon, és én nem nyúlok hozzá, nem igazítom meg. Csak hagyom, hogy a természet olyanná rendezze, amilyennek szeretné. Pont úgy, mint a partot. Megszorítod a kezem. Érzem a szíved lüktetését, érzem a benned rejlő erőt, ami éppen kitörni készül. Nem nézek rád, de tudom, hogy ajkad mosolyra húzódik. Beleképzeljük magunkat a naplementébe. Arcunkat lágy szellő simogatja. Bár nyár van, a levegő hűvös. Ez itt mindig így van. A tenger az oka - éppen úgy, ahogy a párának is. Emiatt a hajam folyton göndör és kócos, amin a szél sem segít különösebben. Most felém fordulsz. Elveszek a tekintetedben. Hatalmas, barna szemeidet sűrű, fekete szempillák övezik. Mély, sokatmondó, száz és száz titkot rejt, és még annál is több bánatot, ám mára már ugyanennyi örömöt is. Csak nézem, de egy szót sem szólok. Nem is kell, hisz úgyis tudom. Lágyan mosolygok, kedvesen, de a szívem közben úgy zakatol, hogy a fülemben érzem a dobbanás hangjait. Elengeded a kezem, de nem azért, hogy elmenj. Azért, hogy félrehúzhasd azt a rakoncátlan hajtincset, amit keresztülsodort arcomon a szél. Óvatosan megfogod és a fülem mögé túrod, majd lágyan végigsimítod az arcomat. Belebújok a tenyeredbe, éppen úgy, mint a kiscicák. Az ujjaid pajzsként védenek a külvilág sötét oldalától. Csak te vagy, a naplemente és a tenger hullámainak hangja, ahogy folyton folyvást nekiverődnek a szikláknak. Csak állunk, nézünk egymás szemébe, majd szépen lassan elveszünk egymásban.

Köszönöm

2018.02.14. 18:10, Trixie

Engem rettenetesen meg tud viselni az, amikor embereket, állatokat szenvedni látok. Hihetetlenül össze tud szorulni a szívem és akaratlanul is elkezdenek folyni a könnyek az arcomon, amikor a földön fekve hajléktalanokat látok, amikor arra gondolok, hogy ezeket az embereket egy hajszál választja el attól, hogy éjszakánként halálra fagyjanak, hogy éheznek, hogy magányosak, hogy senki sincs melletük, aki segítő kezet nyújtana. Persze, ez nem igaz, hiszen számtalan szervezet van, aki rendszeresen adományoz rászorulóknak ételt, ruhát, de sajnos, ez még nem elég.

Mindezek mellé - talán saját magam kínzására, talán csak azért, mert érdekel és mert a tanulmányaimhoz is fontos - mindig rá szoktam akadni cikkekre, blogokra, ahol az emberek a betegségeik mély bugyraiba vezetnek be. Ma például a veseproblémák és a művese került terítékre. Egészen megdöbbentő: az ember bele sem gondol, hogy milyen rettenetesen nagy szerencséje van az életben, amíg egy beteg emberrel le nem ül beszélgetni, aki elmondja neki, hogy vese nélkül nincs vizelete, hogy szigorú diétát kell tartania a felgyülemlő méreganyagok miatt, hogy maximum fél liter vizet ihat meg naponta, hogy nem ehet meg nyugodtan egy banánt a kálium szint miatt és hogy vagy katétert helyeznek a hasába vagy a vénáit szúrják 2-3 naponta. Egyrészt rettentően felnézek azokra a személyekre, akik ilyen kitartóak és erősek, másrészt elrémiszt a tudat, hogy én is bármikor ébredhetek arra, hogy nem kapok levegőt, hogy leállt a vesém, hogy daganatos vagyok és még sorolhatnám. Hiszen mi véd meg bennünket? A szívünket, a májunkat, a tüdőnket, az ereinket csak egy vékony bőrréteg zárja el a külvilágtól, testünk pedig annyira összetett, hogy akár egyetlen hiba is lehet végzetes. Az autoimmun betegségeknél lényegében a saját szervezetünk fordul ellenünk és lát bizonyos szerveket idegennek, így megpróbálja azokat kilökni a testünkből. A daganatos betegségek is szintén ide sorolandóak: naponta többszáz selejtes, daganatos sejt pusztul el bennünk, mert a szervezetünk érzékeli, hogy baj van velük. Na, amikor ez a funkció csődöt mond, akkor szaporodnak el a beteg sejtek. Ilyen védtelenek vagyunk valójában.

Persze nem akarok ilyen mély szakadékokba ereszkedni, csak valahogy mindig félelemmel tölt el ez a téma, és az, hogy mi, emberek, mennyire magától értetődőnek vesszük azt, hogy létezünk. Eszem ágában sincs egyébként olyan dolgokba belemenni, hogy "sírsz hogy nem tudod megvenni ezt a cipőt, pedig másnak lába sincs". Úgy gondolom, ez a ló túloldala. De azon azért érdemes néhanapján elgondolkodni, hogy azért mégiscsak jó - a rossz napok ellenére is -, hogy bármikor megihatsz 3 liter limonádét, hogy annyi banánt ehetsz, amennyit csak szeretnél és mindezek mellé még aludnod is van hol!

Én azt hiszem, hálát adok most mindenért, ami körülvesz engem. A jó és a rossz dolgokért is, hiszen mindkettő az élet része. Az egyik örömöt okoz, a másik tanít. És ha már itt jártál és elolvastad ezt, kérlek, tégy te is így. Csak örülj! És szeress! És légy boldog!

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
Welcome To My World

https://popcultureanthropology.files.wordpress.com/2015/10/tattooed-women-wallpaper-16.jpg

"Én én vagyok. Se több, se kevesebb. Őrült, esőben mezítláb táncolós, felhők felett repülős, mindent és mindenkit szeretős. Örömet lelek minden szépben, elolvadok a zenében, hol izzó lávaként, hol hunyorgó parázsként. Fákat ölelgetek, állatokat szeretgetek, csodálok mindent mi él vagy élt. Téged is. Mert mersz ember lenni, vagy azért, mert nem. Mert mersz szeretni, vagy azért, mert nem. Engem kevesen értenek, de aki igen, az talán már érti, hogy mit jelent szeretni."

 Home || Log in

 
Whispers
http://evangelicalfocus.com/upload/imagenes/59d3a5d66b35e_anniespratt630.jpg

 
 

CSS Codes


Vonatozzunk együtt a gyereknapon! Robogjatok Budapesten vagy Balatonfenyvesen, vagy készítsetek kisvonatot a Mesetárban!    *****    Filmes hírek és kritikák lelõhelye. ÚJ oldal, ami filmekkel és színészekkel foglalkozik. Nézz be most és máskor is!    *****    Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról | Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról    *****    HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    Loki rajongók! Fan Fiction és egyéb történetek! Gyere és olvass nálam kedvedre! Ha tetszik, claim loyalty to me! (Loki)    *****    Ayang - Avagy milyen is a világ az én szememmel    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA és segíts másoknak is az asztrológia tanaival!    *****    Társszerkesztõket keresek a dakotajohnson.tk újranyitásához.Ha érdekel és szeretnél jelentkezni kattints a részletekért!    *****    Április 22. a Föld napja! Az ünnep alkalmából cifraszûrös juhászlegény vár benneteket a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Egy jégkorong-rajongó lelkészgyakornok lány blogja - ha van kedved, nézz be, szeretettel látlak :) Gréti    *****    Minden Kedves látogatómat szeretettel várom Asztrológia oldalamon, ahol az oktatás INGYENES, az elemzés BECSÜLET-KASSZÁS    *****    Ayang Avagy milye is a világ az én szememmel    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    BOOKISLAND -> A könyvek birodalma elvezet a képzeletünk világába! <- BOOKISLAND    *****    KUTYA VS MACSKA, MELYIK AZ OKOSABB? SZAVAZZ! FÉLSZ A ROBOTOKTÓL, VAGY SEM? MONDD EL! KUTYA VS MACSKA!KUTYA VS MACSKA!!!!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Online Gyermekáruház és bababolt Több ezer termékkel olcsón, országos kiszállítással!    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha